Mester Györgyi Breki párt keres című meséjében egy válogatós kis béka indul párkereső útra a tóban, de a nagy keresés közben lassan az is kiderül, mennyit számítanak az előre elképzelt feltételek.
A mese mellé alsósoknak szóló fejlesztő feladatsor készült, amely a szövegértést, a következtetést, a nyelvi finomságok felismerését és az érzelmi gondolkodást is megmozgatja. Jól használható olvasásórán, etikán, napköziben vagy otthoni közös feldolgozásnál.
Mester Györgyi - Breki párt keres
Breki, a kicsi békafiú elhatározta, hogy a nyáron megházasodik, ezért úgy gondolta, a legjobb az lesz, ha már tavasszal hozzáfog a társkereséshez.
Olyan párt szeretett volna magának, akinek csinos fejecskéje, karcsú, kecses alakja van, pasztell zöld színű a bőre, jó úszó, szép a hangja, amin nem beszél többet a kelleténél, továbbá nem ugrál sokat, és főként nem magasabbra, mint ő. Ha a jelölt ezeknek az elvárásoknak megfelel, semmi se állhatja útját a nyárvégi esküvőnek.
Az elszánást tett követte, s Breki a part menti kövek közül, ahol otthona volt, fejest ugrott a vízbe, majd lassan úszni kezdett a tó belseje felé.
Pár méter után elfáradva mászott ki egy kerek, nagy levélre. Kifújta magát, s közben körbe kémlelt.
Nem is olyan nagy távolságban egy ismeretlen lényt pillantott meg, akinek ugyan kifejezetten csinos fejecskéje volt, azonban az hosszú, piros csőrben végződött, túl magasak voltak a lábai, és a fehér szín sem volt az ő esete. S amikor még ráadásul az ismeretlen szúrósan ránézett, és rákelepelt, azonnal rájött, hogy bizony nem a szíve választottja akadt az útjába.
Amikor kipihente magát, újra a vízbe ugrott, és ráérősen tovább tempózott a nádas irányába.
A nádas szélén egy hínárcsomóra telepedett, hogy jobban szemügyre vehesse a környéken fellelhető, szóba jöhető menyasszonyjelölteket.
A közelben váratlanul egy szürkés hát, gombszerű orrban végződő, csillogó szemekkel díszített, csinos pofácska tűnt fel, majd gyorsan a nádas széléhez úszott. Alig tudta megfigyelni, de azt látta, az idegen lénynek a feje, szintúgy az alakja is mutatós, kecses, remekül úszik, de a színével megint nem volt kiegyezve, és amikor a jelölt egy morranással a víz alá bukott, már le is tett róla, hogy ismerkedést kezdeményezzen vele.
Breki kifújta magát - nem szokott egyhuzamban ennyit úszni -, aztán ismét beleloccsant a vízbe, és egy kákával benőtt, kis öböl felé tartott.
Az egyik káka hajlékony szárán azonnal magára volna a figyelmét valami. Az ismeretlen állat csodálatosan hajlékony volt, épp olyan pasztell zöld színű külsővel, mint amilyent ő keresett, a feje kicsi és kecses volt. Csak egy kicsit hosszúnak találta, mert úgy látta, az állat szépen fel volt tekeredve a kákára.
Breki közelebbről is szemügyre akarta venni, mivel eddig ez volt az egyetlen élőlény, ami nagyjából megfelelt az ő kívánalmainak. Amint az ismeretlen közelébe ért, a kicsiny fejen hatalmas száj nyílt ki, közben sziszegő hang hallatszott, ami annyira megijesztette, hogy még tempózni is elfelejtett, majdnem vízbe fúlt.
A vízben, épp alatta, ekkor elsuhant egy másik ismeretlen lény. Szép, kerek alakú volt, szürkészöld színű, fényes pikkelyes bőrrel, amivel még meg is tudott volna barátkozni. Amikor azonban jobban megnézte a remekül úszó idegent, észrevette, hogy nem tud beszélni, hang nem jön ki a torkán, csak tátog. Szegény, képtelen megszólalni, vele aztán nem lehetne társalogni - gondolta, és már úszott is tovább, kizárva ezzel egy újabbat a menyasszonyjelöltek listájáról.
Breki végtelenül csalódott volt. Ilyen messze még sohasem úszott be a tóba, és hiábavaló volt minden fáradsága, mégsem talált magának társat.
Visszaúszott hát a partra, és épp beugrott volna szokott helyére, a kövek közé, amikor a parton egy különleges zöld labda vonta magára a figyelmét. Jobban megnézve, nem is labda volt, hanem egy kerekded, se nem karcsú, se nem sikkes, de csodálatosan pasztell zöld színű lény, szív alakú fejecskével, csillogó, dülledt szemekkel, és amikor a közeledtére nagyot ugrott - persze nálánál nem nagyobbat -, közben kellemesen mély hangon még egyet-kettőt kuruttyolt is mellé, kétség sem férhetett hozzá, hogy megtalálta az igazit.
Fejlesztési infó
Javasolt korosztály: alsós, 6–10 év
Nehézség: közepes, haladó irányba is nyitható
Fő fejlesztési fókuszok: szövegértés és következtetés, rendszerező gondolkodás, érzelmi intelligencia, értékrend
Javasolt felhasználás: olvasásóra, etika, napközi, otthoni közös feldolgozás
A feladatsor a szövegértésen túl a döntési helyzetek felismerésére, a „külső–belső” szempontok ütköztetésére és a rugalmas gondolkodásra épít. A könnyített és haladó változatok segítik a differenciálást. A mese humora és finom tanulsága jól támogatja a beszélgetést és az önreflexiót, ezért kifejezetten alkalmas közös feldolgozásra.
Fejlesztő feladatok Mester Györgyi meséjéhez
1. Megfigyelés és szövegértés
1.1. Brekinek listája van
Gyűjtsd össze, milyen tulajdonságokat keres Breki a történet elején! Ezután válaszd ki közülük a három legfontosabbat, és indokold meg: szerinted miért pont ezek fontosak neki?
Fejleszti: lényegkiemelés, indoklás, értelmező olvasás
Könnyített változat: csak 5 tulajdonságot gyűjts, és válassz 1 legfontosabbat.
Haladó változat: írd le, melyik feltétel „furcsa”, és miért lehet az.
1.2. Nyomozós feladat: Kik lehettek ők?
Breki több állattal találkozik. A szöveg nem mindig nevezi meg őket egyértelműen, inkább leírja a külsejüket és viselkedésüket.
Írd le, szerinted ki lehetett:
- a hosszú piros csőrű, fehér színű lény,
- a szürkés hátú, gombszerű orrú, csillogó szemű lény,
- a kákára tekeredett, pasztellzöld „jelölt”,
- a kerek alakú, fényes, pikkelyes bőrű, „tátogó” lény.
Mindenhez írj 1–1 mondatot: melyik részletből következtettél erre?
Fejleszti: következtetés, szöveg alapján érvelés
1.3. Útvonal a tóban – térkép szövegből
Képzeld el a tavat, és rajzolj egy egyszerű térképet. Nem művészi rajz kell, hanem áttekinthető térkép.
Jelöld rajta:
- a part menti köveket, vagyis Breki otthonát,
- a tó belseje felé vezető első útvonalat,
- a nagy levelet, ahol pihent,
- a nádas szélét,
- a kákás öblöt,
- a partot, ahol megtalálta az igazit.
Fejleszti: rész–egész gondolkodás, vizuális reprezentáció
Haladó változat: jelöld nyilakkal, hogy hol volt Breki „biztos”, és hol volt „bizonytalan”.
1.4. Egy mondat, ami sokat elárul
Válassz ki egy mondatot, ami szerinted a legjobban megmutatja, milyen Breki. Lehet például válogatós, határozott, félős, kíváncsi vagy óvatos.
Másold le a mondatot, és írd le: mit árul el róla?
Fejleszti: jellemzés, szöveghely bizonyítása
Könnyített változat: elég 1 szóban megnevezni, milyen Breki, és 1 mondattal indokolni.
Haladó változat: írj két ellentétes tulajdonságot is, például bátor és óvatos, majd magyarázd el.
1.5. Eseménylánc
Az alábbi események nincsenek időrendben. Rakd őket sorrendbe, de minden lépéshez írj egy rövid „mert” mondatot is, ami megmutatja az okot vagy a hangulatot.
- ____ Breki pihen egy nagy levélen.
- ____ Breki csalódott lesz.
- ____ Breki találkozik a sziszegő jelölttel.
- ____ Breki visszaúszik a partra.
- ____ Breki újra úszni kezd a nádas felé.
- ____ Breki észreveszi a különleges zöld „labdát”.
Fejleszti: időrend, ok–okozat, történetszervezés
2. Nyelvi és ritmusfelismerés
2.1. Ahogy leírja – abból látszik
Gyűjts ki 6–8 olyan szót vagy szókapcsolatot, amivel a mese leírja a jelölteket, például: „csinos fejecske”, „csillogó szemek”, „szúrósan ránézett”.
Csoportosítsd őket:
- kedves vagy vonzó leírások,
- ijesztő vagy taszító leírások,
- semleges leírások.
Fejleszti: szókincs, hangulati árnyalatok felismerése
2.2. „Ne beszéljen többet a kelleténél” – mit jelenthet?
Breki azt szeretné, hogy a jelölt „ne beszéljen többet a kelleténél”. Beszéljétek meg:
- szerinted ez mit jelenthet egy békánál?
- vajon jó vagy rossz, ha valaki sokat beszél?
- lehet-e olyan, hogy valaki keveset beszél, mégis nagyon jó társ?
Fejleszti: értelmezés, kommunikációs gondolkodás
Könnyített változat: válassz a három kérdésből csak egyet.
Haladó változat: írj egy példát a saját életedből, például iskolából, baráti helyzetből vagy testvérkapcsolatból.
2.3. Szócsere – ugyanaz máshogy
A mesében van több olyan rész, ami nagyon képszerű. Válassz ki egy mondatot, és fogalmazd át úgy, hogy a jelentése megmaradjon, de más szavakkal legyen leírva.
Fejleszti: szinonimák, átfogalmazás, nyelvi rugalmasság
Haladó változat: készíts két változatot: egy viccesebbet és egy komolyabbat.
2.4. Hangok és hatásuk
Gyűjtsd ki azokat a szavakat, amik hangot idéznek, például: „rákelepelt”, „sziszegő hang”, „kuruttyolt”. Írd le: melyik hang milyen érzést keltett Brekiben, és miért?
Fejleszti: hangulatérzékelés, szöveg–érzelem kapcsolat
2.5. Ritmusjáték mozgással
Mondjátok ki hangosan ezt a sort: „kellemesen mély hangon kuruttyolt”.
Próbáljátok ki háromféleképpen:
- suttogva,
- lassan és ünnepélyesen,
- viccesen eltúlozva.
Melyik illik legjobban a történet végéhez, és miért?
Fejleszti: beszédritmus, érzelmi kifejezés, figyelem
3. Kreatív kifejezés és alkotói gondolkodás
3.1. Breki jelölt-naplója
Írj 6–8 mondatot Breki naplójából úgy, mintha aznap este mesélné el, kit látott a tóban.
Fontos, hogy legyen benne:
- legalább 2 találkozás,
- legalább 1 ijedtség vagy bizonytalanság,
- a végén 1 mondat arról, hogy „vajon hol van az igazi?”.
Fejleszti: kreatív írás, nézőpontváltás
Könnyített változat: 4 mondat is elég.
Haladó változat: a naplóba csempéssz 1 humoros megjegyzést is.
3.2. Párbeszéd-jelenet
Képzeld el, hogy Breki mégis megszólítja a „gombszerű orrú” jelöltet. Írj egy rövid párbeszédet 6–10 sorban.
Legyen benne:
- Breki udvarias kezdése,
- a másik reakciója, amely lehet barátságos vagy morcos,
- egy félreértés,
- a jelenet vége.
Fejleszti: párbeszédírás, helyzetkezelés
3.3. Hirdetés – csak ne legyen kínos
Breki szeretne párt találni. Írj neki egy rövid, legfeljebb 6 soros „tavi hirdetést”, amiben bemutatkozik.
Tipp: ne csak külsőt írj, hanem azt is, milyen társ szeretne lenni.
Fejleszti: önkifejezés, lényegkiemelés
Haladó változat: írj két verziót: egyet a mese elejéről, egyet a végéről. Mi változott?
3.4. Alternatív befejezés – ugyanazzal a tanulsággal
Írj egy új befejezést, ahol Breki nem a parton találja meg az igazit, hanem máshol – de a mese tanulsága mégis hasonló marad.
Fejleszti: történetalkotás, logikai összetartás
Könnyített változat: csak 4–5 mondat.
Haladó változat: legyen benne egy „rájövés-mondat”, amikor Breki ráeszmél valamire.
3.5. Vizuális feladat – érzelemrajz
Rajzold le Brekit két helyzetben:
- amikor nagyon magabiztosan elindul társat keresni,
- amikor csalódottan visszaúszik a partra.
Nem a rajz szépsége a lényeg, hanem az, hogy miből látszik az érzelem: testtartásból, szemből, szájból vagy mozdulatból.
Fejleszti: érzelemkifejezés, vizuális kommunikáció
Haladó változat: használj kétféle hátteret is, például nyugodt és feszültebb környezetet.
4. Logikai és rendszerező gondolkodás
4.1. Breki döntési táblája
Készíts táblázatot két oszloppal:
| Ami tetszett benne | Ami miatt kizárta |
|---|---|
| ____________________ | ____________________ |
| ____________________ | ____________________ |
| ____________________ | ____________________ |
| ____________________ | ____________________ |
Töltsd ki legalább 4 jelölttel a meséből. A végén válaszolj: milyen mintát látsz Breki döntéseiben?
Fejleszti: rendszerezés, mintafelismerés
4.2. Fontos – kevésbé fontos
Rendezd sorba Breki elvárásait úgy, ahogy szerinted helyes lenne:
- külső: szín, alak,
- mozgás: úszás, ugrás,
- hang és kommunikáció,
- kedvesség vagy biztonságérzet,
- hasonlóság: ne legyen magasabb.
Írd le: miért tetted így, és hogy a mese végén vajon Breki is így rangsorolna-e.
Fejleszti: értékelő gondolkodás, érvelés
Könnyített változat: csak a legfontosabbat és a legkevésbé fontosat jelöld.
Haladó változat: vitafórma: érvelj két különböző rangsor mellett.
4.3. Kérdésgyártás
Alább állításokat látsz. Mindegyikhez írj olyan kérdést, amire ez lehetne a válasz.
- „Mert megijedt a sziszegéstől.”
- „Mert nem tetszett neki a színe.”
- „Mert fontos volt neki, hogy ne legyen magasabb nála.”
- „Mert végül a közelségben találta meg, amit keresett.”
Fejleszti: kérdésalkotás, gondolkodási rugalmasság
4.4. Ha–akkor gondolkodás
Fejezd be logikusan:
- Ha Breki csak a színt nézi, akkor ______________________________.
- Ha Breki ad időt a megismerésre, akkor ______________________________.
- Ha Breki megijed, akkor ______________________________.
- Ha Breki végül megtalálja az igazit, akkor ______________________________.
Fejleszti: következmények felismerése, ok–okozat
Haladó változat: írj ellenpéldát is: „de lehet, hogy mégsem, mert…”
4.5. Szabálykeresés: Breki algoritmusa
Írj egy 5 lépéses „Breki-szabályt”, ami megmutatja, hogyan választott jelöltet a mese elején.
Majd írd le: mi az az egy lépés, amit a mese végére érdemes lenne megváltoztatnia.
Fejleszti: absztrakció, szabályalkotás, önkorrekció
5. Érzelmi–erkölcsi reflexió
5.1. Csalódás térképe
A mesében Breki többször csalódik. Válassz ki két ilyen pillanatot, és írd le mindkettőnél:
- mit remélt Breki,
- mi történt valójában,
- mit gondolhatott magában.
Fejleszti: empátia, belső állapot követése
Könnyített változat: csak egy pillanatot válassz.
Haladó változat: a végén írd le: „mit tanult ebből?”
5.2. Szűrők – mikor hasznosak és mikor veszélyesek?
Breki szűrőket használ: külső, hang, mozgás, magasság. Beszéljétek meg:
- mikor jó, ha vannak „szűrők”, például biztonság, udvariasság vagy határok miatt,
- mikor rossz, ha túl sok van, például előítélet vagy elhamarkodott döntés miatt.
Fejleszti: erkölcsi gondolkodás, árnyalt látásmód
5.3. Mitől „igazi” valaki?
A történet végén Breki azonnal biztos lesz benne, hogy megtalálta az igazit. Szerinted mi volt az a 2–3 jel, ami miatt így érezhetett?
Írj választ úgy, hogy ne csak a külsőt említsd.
Fejleszti: következtetés, értékrend
5.4. Saját helyzet – óvatosan, biztonságosan
Volt már olyan, hogy valakiről gyorsan eldöntöttél valamit, aztán később változott a véleményed? Nem kell személyt megnevezni, elég a helyzetet leírni.
Fejleszti: önreflexió, metakogníció
Könnyített változat: „Igen/Nem” + 1 mondat.
Haladó változat: mi segített abban, hogy változzon a véleményed?
5.5. Tanulság egy mondatban – de ne közhelyesen
Fogalmazz meg egy mondatot a mese tanulságáról úgy, hogy ne legyen túl általános. Ne csak annyi legyen, hogy „ne ítélj a külső alapján”.
Legyen benne valami konkrét a történetből: tó, keresés, közel volt, mégsem látta.
Fejleszti: összegzés, lényeglátás
Páros vagy csoportmunkához: olvassátok fel, és válasszátok ki a „legmesésebb” és a „legigazabb” mondatot. Nem biztos, hogy ugyanaz lesz.
Kvíz – Teszteld magad!
Jelöld meg a helyes választ!
1. Mikor határozta el Breki, hogy társat keres?
a) ősszel
b) tavasszal
c) télen
2. Hol pihent meg először Breki útközben?
a) egy nádszálon
b) egy nagy levélen
c) egy kövön
3. Melyik állatnak volt hosszú piros csőre?
a) a halnak
b) a madárnak
c) a kígyónak
4. Mitől ijedt meg Breki a kákánál?
a) hangos csobbanástól
b) sziszegő hangtól
c) erős széltől
5. Mi nem tetszett Brekinek a halnál?
a) túl gyors volt
b) nem tudott beszélni
c) túl nagy volt
6. Milyen színű volt a végén az a béka, aki megtetszett neki?
a) fehér
b) barna
c) pasztellzöld
7. Mi volt különleges a végső jelölt hangjában?
a) nagyon magas volt
b) kellemesen mély volt
c) egyáltalán nem hallatszott
8. Hol találta meg végül Breki az igazit?
a) a tó közepén
b) a nádasban
c) a parton
9. Miért lehetett meglepő Breki számára a végső találkozás?
a) mert addig már feladta a keresést
b) mert éppen hazafelé tartott
c) mert sötét lett
10. Mi derül ki leginkább a mese végére?
a) mindig a legtávolabb kell keresni
b) nem mindig az lesz fontos, amit előre elképzelünk
c) Breki nagyon gyors úszó
Megoldások – Mester Györgyi: Breki párt keres
1.1. Brekinek listája van
Lehetséges tulajdonságok
- csinos fejecske,
- karcsú, kecses alak,
- pasztellzöld bőr,
- jó úszó,
- szép hang,
- ne beszéljen sokat,
- ne ugráljon sokat,
- ne legyen magasabb nála.
Lehetséges indoklás
A három legfontosabb közé sokan a szín, a hang és a magasság feltételét teszik, mert ezekre Breki többször visszatér a történetben. Más jó válasz is elfogadható, ha indokolt.
Pedagógiai megjegyzés
A „ne legyen magasabb nála” feltétel azért tűnhet furcsának, mert ez inkább Breki bizonytalanságát mutatja, nem valódi kapcsolatbeli fontosságot.
1.2. Nyomozós feladat
Lehetséges megfejtések
- hosszú piros csőrű, fehér lény → gólya vagy gémféle madár,
- szürkés hátú, gombszerű orrú lény → vízi emlős vagy békaszerű vízi állat, esetleg kis vízi rágcsáló,
- kákára tekeredett pasztellzöld jelölt → kígyó,
- fényes, pikkelyes, tátogó lény → hal.
Indoklás
A piros csőr és a hosszú láb madárra utal. A tekeredett test és a sziszegés kígyóra utal. A pikkelyes test és a tátogás halra utal.
Pedagógiai megjegyzés
A második állatnál többféle következtetés elfogadható, mert a mese nem nevezi meg teljes bizonyossággal.
1.3. Útvonal a tóban
Elvárt elemek a rajzon
- part menti kövek,
- tó belseje felé vezető út,
- nagy levél,
- nádas,
- kákás rész,
- part.
Haladó értelmezés
„Biztos” pont lehet a kiindulás és a part. „Bizonytalan” pontok ott vannak, ahol új jelöltekkel találkozik.
Pedagógiai megjegyzés
Minden logikus térkép elfogadható, ha a gyerek a történetből következtetve rendezi el a helyszíneket.
1.4. Egy mondat, ami sokat elárul
Lehetséges mondat
„Ha a jelölt ezeknek az elvárásoknak megfelel, semmi se állhatja útját a nyárvégi esküvőnek.”
Mit árul el?
Ez azt mutatja, hogy Breki előre nagyon pontos elképzelést alkotott, tehát válogatós és határozott.
Más elfogadható tulajdonságok
- óvatos,
- kíváncsi,
- kissé bizonytalan,
- gyorsan döntő.
1.5. Eseménylánc
Helyes sorrend
- Breki pihen egy nagy levélen.
- Breki újra úszni kezd a nádas felé.
- Breki találkozik a sziszegő jelölttel.
- Breki csalódott lesz.
- Breki visszaúszik a partra.
- Breki észreveszi a különleges zöld labdát.
„Mert” mondatok mintája
- Azért pihent meg, mert elfáradt.
- Azért úszott tovább, mert még reménykedett.
- Azért ijedt meg, mert sziszegést hallott.
- Azért csalódott, mert nem talált megfelelő társat.
- Azért úszott vissza, mert fel akarta adni.
- Azért állt meg, mert valami különlegeset látott.
2.1. Leíró szavak csoportosítása
Kedves vagy vonzó
- csinos fejecske,
- csillogó szemek,
- kecses alak.
Ijesztő vagy taszító
- szúrósan ránézett,
- rákelepelt,
- sziszegő.
Semleges
- szürkés hát,
- hosszú csőr,
- kerek alak.
2.2. „Ne beszéljen többet a kelleténél”
Lehetséges magyarázat
Breki valószínűleg nyugodt társat szeretne, aki nem túl hangos.
Beszélgetési irány
- Néha jó, ha valaki sokat beszél, mert könnyebb megismerni.
- Néha a csend is kellemes lehet.
- Az is fontos lehet, hogy két társ figyeljen egymásra, ne csak beszéljen.
2.3. Szócsere
Elfogadható megoldás
Akkor jó a megoldás, ha a választott mondat jelentése megmarad, de a gyerek saját szavakkal fogalmazza meg.
Lehetséges példa
„Breki végtelenül csalódott volt.” → „Breki nagyon elszomorodott, mert hiába kereste a társát.”
2.4. Hangok és hatásuk
Lehetséges válaszok
- A „rákelepelt” kellemetlen vagy ijesztő lehetett Brekinek.
- A „sziszegő hang” félelmet keltett, mert veszélyre utalt.
- A „kuruttyolt” a mese végén megnyugtatóbb, ismerősebb hangként jelenik meg.
Pedagógiai megjegyzés
A feladat jól mutatja, hogyan kapcsolódhat hanghatás és érzelem a mesében.
2.5. Ritmusjáték
Lehetséges válasz
Leginkább a lassan és ünnepélyesen vagy a suttogva változat illhet a mese végéhez, mert ott megnyugszik a történet. A vicces eltúlzás is elfogadható, ha a gyerek meg tudja indokolni.
3.1. Breki jelölt-naplója
Elfogadható elemek
Legyen benne két találkozás, egy csalódás vagy bizonytalanság, és derüljön ki, hogy Breki még keresi az igazit.
Pedagógiai megjegyzés
A feladatnál a nézőpontváltás a fontos: a gyerek Breki szemével próbálja újramondani a történetet.
3.2. Párbeszéd-jelenet
Elfogadható elemek
- Breki udvarias megszólítása,
- válaszreakció,
- félreértés,
- lezárás.
Pedagógiai megjegyzés
Nem a stílus, hanem a logikus helyzet számít. A gyerek akkor dolgozik jól, ha a szereplők reakciói követhetők.
3.3. Tavi hirdetés
Jó megoldás iránya
Ne csak külső legyen benne, hanem például ez is: „Szeretek nyugodtan úszni, beszélgetni, és jó lenne valakivel együtt üldögélni a parton.”
Pedagógiai megjegyzés
A haladó változatban jól látszhat, változik-e Breki gondolkodása a mese eleje és vége között.
3.4. Alternatív befejezés
Akkor jó, ha
- Breki más helyszínen találja meg az igazit,
- a felismerés hasonló marad,
- a befejezés kapcsolódik a mese tanulságához.
3.5. Érzelemrajz
Figyelendő elemek
- testtartás,
- szem,
- száj,
- ugrás vagy lassú mozdulat,
- a háttér hangulata.
Pedagógiai megjegyzés
A rajz akkor is jó, ha egyszerű, de az érzelem látható rajta.
4.1. Breki döntési táblája
Lehetséges minta
Breki először mindig azt nézi, mi nem felel meg. Ez a fő felismerés.
Pedagógiai megjegyzés
A táblázat segít különválasztani a megfigyelt tulajdonságokat és Breki döntési okait.
4.2. Értékrend-lépcső
Lehetséges helyesebb sorrend
- kedvesség vagy biztonságérzet,
- hang és kommunikáció,
- hasonlóság,
- mozgás,
- külső.
Indoklás
A mese végére a külső már kevésbé fontos, mint az, hogy Breki biztonságban, otthonosan és kapcsolódva érezze magát.
4.3. Kérdésgyártás
Minták
- Mitől ijedt meg Breki?
- Miért nem tetszett neki az egyik jelölt?
- Miért volt fontos a magasság?
- Hol találta meg végül, amit keresett?
4.4. Ha–akkor
Minták
- Ha csak a színt nézi, akkor könnyen tévedhet.
- Ha időt ad a megismerésre, akkor jobban megismerhet valakit.
- Ha Breki megijed, akkor gyorsan kizárhat valakit.
- Ha Breki végül megtalálja az igazit, akkor rájöhet, hogy nem minden előre elképzelt feltétel ugyanolyan fontos.
4.5. Breki algoritmusa
Mintamegoldás
- Megnézi a külsőt.
- Figyeli a mozgást.
- Meghallgatja a hangot.
- Összehasonlítja magával.
- Gyorsan dönt.
Mit kellene változtatni?
Érdemes lenne kevésbé gyorsan dönteni, és több figyelmet adni annak, milyen érzés a másik közelében lenni.
5.1. Csalódás térképe
Lehetséges két pillanat
- a madárnál,
- a kígyónál,
- a halnál.
Belső gondolat mintája
„Ez sem az, akit elképzeltem.”
Pedagógiai megjegyzés
A feladat abban segít, hogy a gyerek ne csak az eseményt, hanem a szereplő belső állapotát is kövesse.
5.2. Szűrők
Jó válasz iránya
Szűrők kellenek, mert segítenek dönteni. De ha túl sok van, könnyen elutasítunk valakit túl gyorsan.
Beszélgetési irány
Érdemes különválasztani a biztonságos határokat és az előítéletes vagy túl merev elvárásokat.
5.3. Mitől „igazi”?
Lehetséges jelek
- megfelelő hang,
- megfelelő ugrás,
- közelség,
- nyugalomérzet,
- ismerős, békához illő jelzések.
5.4. Saját helyzet
Elfogadható válasz
Minden személyes, kulturált példa elfogadható. Nem kell konkrét személyt megnevezni.
Pedagógiai megjegyzés
Fontos, hogy a beszélgetés biztonságos maradjon: a cél nem mások minősítése, hanem a saját gondolkodás felismerése.
5.5. Tanulságmondat
Jó minták
- Néha azt keressük messze, ami egészen közel van.
- A tó végén néha ugyanaz vár, amit induláskor nem vettünk észre.
- Breki akkor talált rá az igazira, amikor már nem csak a listáját nézte.
Pedagógiai megjegyzés
A tanulság akkor erős, ha nem általános közhely, hanem visszautal a történet konkrét világára.
Kvíz 1. Mikor határozta el Breki, hogy társat keres?
Javasolt válasz
b) tavasszal
Kvíz 2. Hol pihent meg először Breki útközben?
Javasolt válasz
b) egy nagy levélen
Kvíz 3. Melyik állatnak volt hosszú piros csőre?
Javasolt válasz
b) a madárnak
Kvíz 4. Mitől ijedt meg Breki a kákánál?
Javasolt válasz
b) sziszegő hangtól
Kvíz 5. Mi nem tetszett Brekinek a halnál?
Javasolt válasz
b) nem tudott beszélni
Kvíz 6. Milyen színű volt a végén az a béka, aki megtetszett neki?
Javasolt válasz
c) pasztellzöld
Kvíz 7. Mi volt különleges a végső jelölt hangjában?
Javasolt válasz
b) kellemesen mély volt
Kvíz 8. Hol találta meg végül Breki az igazit?
Javasolt válasz
c) a parton
Kvíz 9. Miért lehetett meglepő Breki számára a végső találkozás?
Javasolt válasz
b) mert éppen hazafelé tartott
Kvíz 10. Mi derül ki leginkább a mese végére?
Javasolt válasz
b) nem mindig az lesz fontos, amit előre elképzelünk
Mese szerzője: Mester Györgyi.
Mesefarm kiegészítő anyag: Ujréti János – Mesefarm / Galantusz Grafika, 2026.
Felhasználási feltételek
Értesítést kérek
Jelentés küldése
Saját hozzászólásaim