Babits Mihály - Tüzek

Mivel ma nincs dolog, mivel ma nincs dirádó
s lelkünk a kósza vágy kész szállodája lett,
mondd meg ma hát nekem, te régi tűzimádó,
tüzek közt mely tüzet imádsz te más felett?

A kályha tüze, mely előttünk itt ropogva
agyagbörtön közül sohase szabadul,
hasonlít arra, mely testünkben háborogva
szívünket vereti néha nagyon vadul.
Ó, boldog az a tűz, melynek melegje vígan
bebarátságosít egy meghitt kis szobát
és átkozott a gőz, mely füstölögve, hígan
elomlik éjeken - s megfullad a család.

A csillagok tüze, mely fenn a távol égen
tisztán, közömbösen, magányosan ragyog,
mégis mindég remeg, reszket az éji kéken -
mi égi szenvedély bánthat, ti csillagok?
Ó, boldog csillag az, amely áldott hevével
bolygókat éltet, úgy mint szép apánk, a nap -
de vannak miknek itt csak késett fényük évell,
míg fáradt lángjaik már régen alszanak.

Egykor az ifju vágy más tűz felé vonott,
mely szintolyan magas, habár nem olyan tiszta.
Ó, rejtsd el a szemed, ernyőzd be homlokod:
lélek! reád tapadt a világ durva piszka.
A dícsőség tüze akkor boldog, ha áldott,
boldog, ha boldogít, ha nem keresve jő:
oly isten ez, ki úgy áld meg, ha nem imádod,
gyönyör, ha nem gyönyör, erő, ha nem erő.

Az édes tiszta tűz, mely kedvesed szemében
oly szelíden ragyog, az áldott enyhe tűz,
mely bárkinek öröm, tenéked átok épen:
mi mást mulatni vonz, téged tépődni űz,
mi másnak lelket ád, tenéked lelked rágja,
kínpadi láng neked, mi másnak szent sugár:
lélekkel mit törődsz? de tested marja lángja
s hullád is égeti, majdan ha elbukál.

Az oltárok tüzét, gonosz, te rég leköpted,
a harci tűz, amely templomot gyujtogat,
rég elhamuhodott tebenned. Köd mögötted,
előtted köd - bukott! megadhatod magad.
Nem tudsz már rontani, építni sohse tudtál;
a mennykövek tüzét szemed rég bámulá:
most, amikor tanyád a mennykövek között áll,
híres! nem búsz-e lám üvegharang alá?

A pokolnak tüze - ó, pokol tüze mind!
a döglött csillagok! a dugult kályha gáza!
a szörnyű szerelem, mely törvényt nem tekint,
színpadi, kínpadi dícsvágyad gyáva gyásza,
a lusta fájdalom! ó, pokol tüze mind:
készítve lent a hely, már áll a máglya váza -
fuj, szörnyű szerelem, mely törvényt nem tekint!
fuj, döglött csillagok! fuj, dugult kályha gáza!

Gondolatok Babits Mihály Tüzek című verséről

Babits Mihály „Tüzek” című verse a belső világ tüzének allegóriája. A vers azt vizsgálja, hogy az ember életét milyen „tüzek” – azaz szenvedélyek, érzelmek, vágyak – alakítják, hevítik vagy éppen perzselik végig. A költeményben végigvezet minket a testi vágytól, a szerelemen, dicsőségen és valláson át egészen a halál és pokol tüzeiig.

A mű formai és gondolati szempontból is rendkívül összetett, Babits filozofikus lírájának egyik erős darabja. A verset olvasva nemcsak az érzelmek hőfokát érezzük, hanem az élettapasztalatok keserű lecsapódását is.

A vers tematikai íve

A költemény központi kérdése:

„Tüzek közt mely tüzet imádsz te más felett?”

– azaz: mely szenvedély érdemes arra, hogy az ember életét vezesse?

Babits különféle „tüzeket” vizsgál meg, és mindegyikről elmondja: kezdetben lehet áldott, de végül fájdalmat, pusztulást, kiábrándulást hoz.

A versben megjelenő tüzek:

1. A kályha tüze – a test tüze, a mindennapok melege, de veszélyessé is válhat.
2. A csillagok tüze – távoli, fenséges szenvedélyek, mint például az eszmények vagy magasabb célok.
3. A dicsőség tüze – ambíció, vágy a sikerre, amit sokszor romlott világ vesz körül.
4. A szerelem tüze – ami másnak boldogság, a lírai énnek szenvedés.
5. Az oltár és harc tüze – vallási és háborús szenvedélyek, amelyeket már elhagyott.
6. A pokol tüze – minden korábbi tűz végső formája: önpusztítás, kiüresedés, gyász.

Szerkezeti és irodalmi elemzés

Szerkezet

A vers hat szakaszból áll, mindegyik egy-egy „tűzfajtát” mutat be. A strófák hasonló szerkezetűek:

• első fele: a tűz leírása, vonzó tulajdonságai
• második fele: a tűz torzulása, pusztító mivolta

Ez a szembeállításos szerkezet adja a vers dinamizmusát és gondolati mélységét.

Verselés és forma

• A vers rímképlete változó, de jellemző a páros rím és a keresztrím keveredése
• A hangzás egyre erőteljesebb, a vége felé szinte kiáltásszerű lesz:

„fuj, döglött csillagok! fuj, dugult kályha gáza!”

A forma is követi a tartalmat: a szenvedély fokozódása és a csalódás felfutása a rímek és ritmus feszültségében is megjelenik.

Képek és motívumok

A „tűz” mindenhol metafora:

• a test vágya (kályha),
• a lélek célja (csillag),
• a karrier (dicsőség),
• az érzelmek (szerelem),
• a hit és ideológia (oltár, harc),
• végül: a pokol, mint mindezek végső következménye.

Minden tűz áldottként indul, de végül rombol, perzsel, megsemmisít. A vers zárása a totális kiábrándulás, mintha az ember minden vágyában csalódna.

Üzenet és tanulság

A „Tüzek” című vers Babits egyik legkritikusabb hangvételű költeménye. Az élet tüzei – amik melegítenek, lelkesítenek – végső soron megégetnek. Még a legszebb szenvedély, a szerelem is fájdalom forrásává válik. A költő úgy ábrázolja az emberi életet, mint egy tűzpróbák sorozatát, amely után alig marad valami.

A vers kérdése valójában az:
Létezik-e olyan „tűz”, amely nem emészt fel minket?
Babits válasza: talán nincs. Ez a modern ember kiábrándult, tragikus felismerése.

Kvíz: Mennyire érted Babits „Tüzek” című versét?

Jelöld be a helyes választ! A jó megoldást félkövérrel jelöljük.

1. Mi a vers alapkérdése?
A) Mely tűz érdemes imádatra az emberi életben?
B) Hogyan kell fűteni a kályhát?
C) Mi a szerelem értelme?
D) Milyen típusú tűz pusztít?

2. Milyen tüzet mutat be a vers első szakaszában?
A) A kályha melegét – a test és otthon melegének metaforája
B) A tűzijáték fényét
C) A háború tüzét
D) A szenvedély nélküli életet

3. Mit jelképeznek a csillagok tüzei a versben?
A) A fizikai világ rendjét
B) A magasabb eszmények, célok elérésének vágyát
C) A fagyhalált
D) A földi szerelmet

4. Milyen hangulat uralja a vers záró szakaszát?
A) Derű és remény
B) Kiábrándultság és elutasítás
C) Humor és irónia
D) Történelmi dicsőség

5. Mit jelent a „döglött csillagok” képe?
A) Földi meteorológiai jelenséget
B) Kihunyt vágyakat, élettelen eszményeket
C) Csillagászati hibát
D) Örökké élő példaképeket

6. Mi a „szerelem tüze” Babits szerint?
A) Mindenki számára örömforrás
B) Másnak öröm, de neki fájdalom és kín
C) Egy beteljesedett boldogság
D) Lelket gyógyító érzés

7. Milyen szerepe van az „üvegharang” képének?
A) Zeneeszközt jelent
B) A bezártság, elszigeteltség, hírnév árnyoldala
C) Harangozás szimbóluma
D) Egyszerű látványelem

8. Melyik vallási szimbólum tűnik fel a versben?
A) Menóra
B) Oltár tüze – amit már elhagyott a lírai én
C) Biblia
D) Imalánc

9. Melyik mondat foglalja össze a vers üzenetét?
A) A tűz jó barát
B) Minden tűz örömforrás
C) Minden tűz végeredményben pusztító lehet
D) A szenvedély boldoggá tesz

10. Melyik stílus jellemzi leginkább a verset?
A) Romantikus és idilli
B) Epikus és hősi
C) Elégikus, filozofikus, kiábrándult
D) Realista, mindennapi