Ady Endre - Rettegek az élettől
Hiába ragadnak szent mámor-hattyúk
Boldog, nagy Vizen,
Gágogását hallom józan ludaknak,
Nincsen semmi sem,
Ami megmaradjon.
Csukló zokogásom hallom előre,
Mikor nevetek,
Lelkem hollóinak károgásába
Tréfás verebek
Belecsiripolnak.
Vágyakozni félek. A Teljesülés
Jön és meggyaláz.
Nyugalom sem kell, hisz vágtat utána
Egy vad mén: a Láz.
Jaj, rettegek élni.
Gondolatok a versről
A vers központi témája az élet és a lét félelme. Ady kifejezi a rettegését az élet fájdalmaival és kihívásaival szemben, miközben a vágyak teljesülésének elkerülhetetlensége is gyötri. A vers hangulata sötét és melankolikus, a reménytelenség és a szorongás dominál.
Felhasználási feltételek
Értesítést kérek
Jelentés küldése
Saját hozzászólásaim