Roshental úr zöld autója
Erdős Sándor: Roshental úr zöld autója
Ki ne ismerné Ipiapacs városában Rosenthal urat? Megbecsült polgára ennek az álmos kis városnak, ami a Veres folyó partján terpeszkedik el.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Ki ne ismerné Ipiapacs városában Rosenthal urat? Megbecsült polgára ennek az álmos kis városnak, ami a Veres folyó partján terpeszkedik el.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Búsan nézett a fűz a tó vízére ezen a szikrázóan fényes reggelen.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
A távolból villám fénye cikázott át a nagy füves pusztaság felett. Az embermagas fűből itt-ott hatalmasra nőtt fák ágaskodtak a szürke ég felé.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
A sárkánycsalád egy hatalmas, vadregényes erdőkkel körülvett sziklás hasadékban élt emberemlékezet óta. Az egész rengeteget ők uralták, a helyet nem is említette másként a köznyelv, mint a Sárkányok földjét.
Hallottál már az álomőrzőkről?
Meleg, nyárvégi este volt. A villanydróton fecskék ücsörögtek.
Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan messze volt, volt egyszer egy kis falucska. A falu közepén egy erdő állt, ahová sok fiatal pár piknikezni járt.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Egyszer régen, mikor még az emberek nem voltak ennyire kiműveltek és ügyesek, az erdő szélén kóborolt egy apró kis macska, akit a gazdája kidobott, mert már nem tudott neki enni adni.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Újabb reggel virradt Fénykirályság birodalmára. A felkelő nap pajkosan végig cirógatta a mezőn nyíló virágok szirmait.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Egyszer régen, réges-régen, a világ túlsó felén élt egy gyönyörű szép királykisasszony, akit Margarétának hívtak.
Lappföldön, a Fül- hegyen, ahol a Mikulás él, már nagy volt a sürgés-forgás. A mikulásfalvi postahivatalban már zsákokban álltak a levelek, arra várva, hogy a Mikulás elolvassa azokat.