Mitológia, teremtéstörténetek, regék és mondák

Görög istenek - Artemis (Diana) Zeus és Leto leánya, Apollo ikertestvére. Atyjától az örök szüzesség kegyét kérte magának s Venus ereje sohasem győzedelmeskedett rajta.

Phoebos (Apollo) - Zeus és Leto (Latona) fia. A féltékeny Hera annyira üldözte az áldott méhű Letót, hogy sehol sem pihenhetett meg, mert Gæa megigérte Herának, hogy a földön nem enged neki nyugvó helyet.

Görög Istenek - HERA (JUNO)

Kronos és Rhea leánya, Zeus hitvese, a legfőbb női istenség. A költők szenvedélyes, féltékeny, ingerült lénynek festik, ki sokra tartja szépségét s kegyetlenül bünteti azokat, kik bájait ócsárolják, vagy versenyezni merészelnek vele, vagy elhódítják tőle férje szerelmét.

Görög Istenek - APHRODITE (VENUS).

A szépség, báj és szerelem istennője. Származásáról különböző regék szólnak; mit abból lehet megmagyarázni, hogy a különböző népvallások eredetileg különböző szerelemistennőket alkottak, kiknek vonásai végre egy alakban egyesültek.

Görög Istenek - Arész (Mars)
Zeusz és Héra fia, a vad és rendetlen hadakozás istene. A görög képzelem azonban, mely mindenben a szépet kereste, a vad és vérszomjas hadistent is külső szépséggel ruházta fel és szerelmi viszonyba hozta a szépség istennőjével, Aphroditéval.

Görög Istenek - Hephaestos (Vulcanus)

Zeus és Hera fia, a föld bensejében levő tűz istene. Midőn megszületett, Hera felboszankodva vézna és rút alakja miatt, ledobta az Olymposról. De Eurynome és Thetis okeanidák meg¬szánták s kilencz évig ápolták a tenger mélyén.