Péter Erika - A madárijesztő

A konyhakert kincsét őrzi,
ruhakölteménye őszi.

Vállát bogáncs-sál fedi,
megbánja ki öleli!

Sóvirág-dísz kezén, nyakán,
hercegnőként hordja magán.

Nem bánja, ha fúj a szél,
festett rajta a levél!

Mellénykéje sem megy tönkre,
gesztenyegomb tartja össze.

Haja borzas, nádbuga,
cirok rajta a ruha.

Nehezéke sok kis dísztök,
viharban sem mondhat csődöt.

Ő a kertünk legszebb éke,
minden cinke rajong érte.